A budapesti Piarista Gimnázium (SINCE 1717) blogja 2018. december 24. hétfő

Régi magyar betlehemes

A karácsonyi hagyomány folytatódik

Iskolánkban hagyományhűen a legkisebbek betlehemessel készülnek a tanári karácsonyra. Idén ez kórussal és zenekarral kiegészülve, kétszeres produkcióval zajlott, egyszer csütörtökön a nyilvánosság előtt, majd pénteken a tanári karácsony szerves részeként.

A betlehemes specialitása abban áll, hogy ez a Kobzos Kiss Tamás által az Eperjesi graduál (1635-1652), váradi énekeskönyv (1566), és Cantus Catholici (1651) dallamaiból megszerkesztett betlehemes a legrégebbi szövegű hazánkban, ez az ún. Váradi betlehemes (1629). Ennek szövege a dallamforrásoknál is régebbre nyúlik vissza, megtalálása Kilián István színház- és drámatörténésznek köszönhető, aki tiszteletét tette a csütörtöki előadáson, Medgyesy S. Norberttel a PPKE BTK docensével egyetemben. Utóbbi beszédében a betlehemes egyéb érdekességeit ismertette, ezzel is jelezve, hogy milyen értékes módon tiszteleg az előadás karácsony ünnepe előtt. Ez a paraszti misztériumjáték, az iskoladráma ékes példája, hiszen a görög-latin nevű pásztorok bukolikus módon, hexameterben vették sorba méltó gondolataikat a Megváltó megjövendöléséről, és az Ószövetség erre vonatkozó parafrázisaiból. Ezáltal az iskoladráma a humán tantárgyak tanításának egy összevont formája volt, így a régi kor diákja verstani- és teológiai ismereteket is szerzett e darabok megírásával, előadásával. Lévén, hogy a török uralom kezdetével a 18. század végéig a drámaelőadások az iskolákba szorultak vissza, ezért kapott az akkor korszerű drámapedagógia ekkora hangsúlyt. Ezeknek az iskoladrámáknak majdhogynem legjelentősebb alma materei a piarista iskolák, 260 fennmaradt piarista drámaelőadásról tudunk.

A pénteki előadás lazább légkörben zajlott, az előadás itt lett a tanári karácsony része, s külön öröm, hogy sokan csütörtökön és pénteken is megnézték. Ezen az előadáson a docensi és igazgatói beszéd helyett egy kamarakórus, a Sík’s Singers egy Verbum caro factum est responzóriummal hangolt rá a misztériumjátékra, s a betlehemes történetét itt is hallhattuk.

A betlehemes felépítését tekintve 5 jelenetből áll: az első a Paradicsom-játék, ezt a Pásztorjáték majd a Pásztorok ajándékvivése követi, a 4. jelenet Heródes udvarában játszódik, végezetül a Háromkirályok imádása következik. A jelenetek a szereplők monológjaiból, és a reneszánsz táncokat idéző dalbetétekből állnak, utóbbit kísérte a zenekar, hol kevesebb hangszerrel, hol teljes egészében. A dalok többségét, melyet a teljes zenekar kísért, a versszakonkénti hangszínváltás jellemezte, melyet egy fafúvós és egy vonós szekció felváltott játéka tett lehetővé, egy fanfárjátékot idéző rezesbanda segítségével.

A betlehemest Valaczka András osztálya, a 2024/B adta elő a tanár úr vezényletével, az énekeket Csébi Lászlóné tanította be Melegh Bélával, aki a zenekarban is dirigált. Lanton, furulyán, s egy cimbalomkülönlegességen működött közre Nyitrai Péter, continuojátékos volt Vargha Viktor öregdiák (2012/A), a koncertmester az angolórákról jól ismert Robert Horning volt.

A Régi magyar betlehemes egy újabb mérföldköve az iskolai énekkari, betlehemes, s zenekari repertoárnak, ezzel a lendülettel a rendhagyó módon tavaszi Dániel-játékig meg sem állunk.

Az Élő egyház c. műsor tudósítása (9:53-tól) a betlehemesről szól.

Szöveg: Dudás Márk, Piarinsta
Fotók: Berky Bence, Piarinsta

Design: Unicial Program: Florka