Küzdelem a DÖK-elnökségért
November 23-tól kezdetét veszi a titánok harca, a DÖK elnökválasztás. A kérdés: Jaczkó Mátyás vagy Páldi Botond?
Hosszú és rögös utat tett meg a Piarista Gimnázium 2010 óta fennálló diákönkormányzata. Az évek során, a mindenkori önkormányzati testület fejéből bőségesen pattantak ki ötletek, innovációk: romantikus Papi Bálok, önfeledt futballbajnokságok és felejthetetlen DÖK-napok, csak, hogy párat említsünk. Viszont ezek jóformán semmik ahhoz képest, ami még ezután jön. Kéretik felkészülni, mert idén olyan fog történni, ami az egész iskola 300 éves történelmében eddig soha: az iskola minden egyes diákja demokratikus úton, szavazással dönthet az idei DÖK elnök személyéről!
A változás
Szeptembertől Urbán Gergely tanár úrnak és a Páldi Botond által fémjelzett Piarista Diákligának hála számos ráncfelvarráson esett át az iskola belpolitikai rendszere. A legjelentősebb változtatás, hogy az egész diákság számára kinyitották a dökelnök-választás lehetőségét. A választási rendszer eddigi szabályai szerint az osztályonként megszavazott képviselők maguk közül választhatták ki a diákönkormányzat elnökét. A formula annyiban változik, hogy mostantól a teljes diákság kezében a választás az elnök személyét illetően.
De kik is pontosan azok a híres-neves fontos emberek, akik jelölve lettek az előkelő elnöki pozícióra? Két tizenegyedikes daliás diákról van szó: Jaczkó Mátyásról és Páldi Botondról. A választás november 23-25 között fog lebonyolódni online, és ezen cikk megjelenésekor már gőzerővel folyik mindkét jelöltünk kampánya. Szerkesztőségünk felkereste a két elnökpalántát, hogy egy interjúban részletesen bemutathassák programjaikat. Szolgáljon ez a beszélgetés annak céljául, hogy a piarista diákpolgár a lehető legtájékozottabban és legbölcsebben tudjon dönteni afelől, hogy ki az, aki szerinte leginkább az iskola érdekében fog dolgozni.
Konyha és közösség
Mint forró vízben bolyongó buborék, úgy tört felszínre a szóbeszédben az a pletyka, hogy néhány osztály kivívta a saját forradalmát és szabadságharcát, és vízforralót telepíthetett be a saját osztálytermében. Természetesen mint rendkívüli esemény, nem maradhatott az érintett osztálytermek falain belül, rövid időn belül a legeldugottabb kis folyosókon is a vízforralás mágikus műveleteiről szóltak a szünetbeli társalgások. Lehet nem ennyire komoly szinten, de biztos ami biztos, megjelent egy általános igény a víz maszekban történő forralására a diákság berkein belül, és mint leendő dökelnök-jelöltek, mind Páldinak, mind Jaczkónak komoly elképzelései vannak a vízforraló igazságos és demokratikus bevezetését illetően.
Páldi az osztályok önrendelkezési jogát részesíti előnyben, és bizonyos feltételek mellett, minden terembe telepítene ilyen készülékeket. Bár időközben a szünetbeli főzőcskézés a végzős osztályok nyomására részben-egészben már megvalósult (erről itt írtunk), de Páldi ezek mellett szeretné, ha a szabályozások a diákokhoz közelebb kerülhetnének. Célja, hogy az osztályok érdekei megfelelően legyenek képviselve a DÖK által hasonló ügyekben. A diákönkormányzat elnökjelöltjeivel folytatott beszélgetésünkben erre vonatkozóan úgy fogalmazott: “Ne kelljen minden egyes évben az adott osztályoknak végig vitázni a szeptembert a vízforralóról, hanem legyen egy általános dokumentum, ami kiterjed minden érintett osztályra.”
Jaczkó Mátyás nem titkolt célja a dökkel, hogy az osztályok közötti, egyébként jelenleg még nem túl erős közösségi kapcsolatokat feltüzelje, megerősítse. “Az iskolánkban az osztályközösségek híresen jók, viszont az osztályok között már nem annyira szoros a kapcsolat. A döknek feladata, hogy ezen változtasson” - fogalmazott Jaczkó Mátyás elnökjelölt. Programjának több pontja is ezt a célt szolgálja, köztük a vízforraló használatáról alkotott kép is: Jaczkó a 4. emeletre bútoros-teázós közösségi tereket építene ki, kényelmes bútorokkal és vízforralókkal. “Ez egyfajta találkozási helyet jelentene, ahol a diákok évfolyamokat átívelően időt tölthetnek egymással” - fejtette ki. Viszont itt még nincs vége, ezek a főzőalkalmatosságok nem csak úgy állnának magukban, fontos közösségépítő gesztusok társulnának hozzá: “Minden héten az egyik osztály lenne érte a felelős. Ő kezeli és tartja karban a vízforralót a hétre. Ha például egy tizenkettedikes kitalálja, hogy akar inni egy teát a szünetben, akkor el kell látogatni az aktuális felelős osztályhoz, hogy használhassa a vízforralót, és így találkozások, beszélgetések jöhetnének létre” - vízionálta kérdésünkre Jaczkó Mátyás. Hozzátette, hogy ez az elképzelés azoknak az osztályoknak is kedvező lehet, akiknek egyébként az osztályfőnökük ódzkodik a tantermi vízforralástól. Egy hasonló teasarkos ötletet bizonyára könnyebben támogatnának.
Kényelem és kuponok
Ezen a ponton az elnökjelöltekkel folytatott beszélgetésünk az iskolai berendezés kérdésköréhez ért. Páldi Botond kifejtette, hogy feltuningolná a zeneterem előtti aulát a diákok ötleteinek bevonásával. Szerinte két hátránya van a jelenlegi térnek: a visszhang, és hogy nincs eléggé középpontban. A nyelvi órák zavarására és a visszhang orvoslására Páldi térszűkítő elemeket javasol, melyek barátságosabbá tehetik az aulát. Amikor arról kérdeztem, hogy ezt gyakorlatban hogy képzeli el, úgy fogalmazott “A harmadik emeletről növény lugast lehetne lefuttatni, amit kiterjesztenénk a nyelvi termek felé is. A végső cél egy zöldebb, kényelmesebb, otthonosabb, ámde a hangszennyezést felfogó aula lenne.”
Páldinak híres programpontja a piaros 20% KFC-kedvezmény, ami sok diák felől szkepticizmust váltott ki az utóbbi napokban. Akik régebb óta koptatják az iskola padját, azoknak köztudott, hogy nagyjából 3-4 évvel ezelőttig egy hasonló, 10%-os kedvezmény volt életben a diákoknak, ám az idők során ez különböző visszaélési okok miatt megszűnt. Páldi így fogalmaz, a kupon visszaszerzését illetően: “Ez a kedvezmény legvégül a KFC-n fog múlni, amihez tárgyalások és egyeztetések vezetnek, melyek előkészületeket igényelnek. Mi ezenek az előkészületeknek az elvégzésére vállalkoztunk, hogy aztán a végén DÖK-elnökként tárgyalhassak a KFC-vel. A cél az, hogy a megválasztott DÖK-elnöknek legyen akkora legitimitása, hogy képviselhesse az iskolát ilyen ügyekben is.” Az elnökjelölt szerint nagy célokat kell kitűzni, és a diákliga rendelkezik akkora erővel, hogy hasonló víziók nyomán reálissá tud tenni akár egy ilyen víziót is. Ezen kívül hozzátette, ez az ígéret nem a kampány fő vonala: “Nem csak a 20% kedvezményt ígérjük, ez csak egy lehetőség.”
A jelöltekkel való beszélgetésünk elején arra voltunk kíváncsiak, hogy mik azok a DÖK-programok, amelyek szerintük jól működtek az utóbbi években, és szívesen visszahoznák vagy továbbvinnék. A mára már klasszikusnak mondható Papi Bál és focibajnokság mellett Páldi Botond az Ego Sum előadássorozatot említette még, mint méltatlanul elfeledett DÖK-programot. Így nem is meglepő, hogy Páldi nagyszabású, komoly vendégeket felvonultató Ego Sumokban gondolkodik leendőbeli elnökként. Kérdésünkre elárulta: “Áder János köztársasági elnök meghívásán fáradozunk már egy ideje. Felvettük a kapcsolatot a köztársasági hivatallal, és jelenleg ott tartunk, hogy elküldtük a hivatalos meghívót, amire remélhetőleg heteken belül meg is érkezik a válasz.”
Versenyek végeláthatalan sora
Mint már fentebb említettük, Jaczkó Mátyás a tényleges iskolai közösség életre hívását tűzte zászlajára. Az eddig remekül bevált nagyszabású közösségi események (Császárok Klubja, iskolai focibajnokság) hatalmas népszerűségnek örvendtek mindig is a diákok körében, így, ezen hype nyomán temérdek, osztályközösségeken túlmutató verseny megszervezését ígéri a tizenegyedikes elnökjelölt. Ezek röviden, tömören: főzőbajnokság (akár a rendházban), zsákoló bajnokság alacsony kosárpalánkokon (itt egy kosarasokból és tanárokból álló szakmai zsűri pontozná a koreográfiákat) és kondiverseny (például ki tud a legtöbb súllyal fekvenyomni). De hogy az alsósok versenyszelleme se maradjon kielégítetlen, Jaczkó egy embernagyságú honfoglaló térképet telepítene a 3. emeletre, ahol a szünetekben mérkőzhetnek meg egymással az osztályok.
Jaczkó ezeken kívül még végbevinne egy kisebb ráncfelvarrást a konditeremben is. Bár már a megelőző években voltak ígéretek a DÖK részéről a terem kibővítésére, többnyire mégsem lett belőle semmi. Jaczkó szerint, már néhány apró változtatással is érdembeli változást lehetne elérni: “Nem kerülne sokba egy tartó állvány, amire rá lehet helyezni a súlyokat, ahelyett, hogy szét lennének szórva, valamint a körülményes jack csatlakozó megjavítása se nagy befektetés.” Felvetette egy új fekpad és egy guggoló állvány beszerzésének a lehetőségét is.
Röviden ezek lennének azok a programpontok, víziók, melyek segítségével megreformálják az iskolát a diákönkormányzat elnökjelöltjei. Most már nincs más hátra, mint a gimnázium több mint négyszáz diákjának kezébe adni a döntést november 23-25. között. November 26-án kit hirdetnek majd győztesnek: Jaczkó Mátyást vagy Páldi Botondot?
Sebestyén Kristóf, Piarinsta
Fotó: Dudás Fülöp, Piarinsta
