Kormos tanár úr egyiptomi útja
A közelmúltban Kormos tanár úr Egyiptomba utazott iskolánk egyik volt tanárával. Miért pont Egyiptomba ment? Miért nincs még Egyiptomban piarista iskola? Egyiptomi utazásáról faggattuk Kormos Zoltán igazgatóhelyettes urat.
Mielőtt az utazásról kérdeznénk, hadd tegyek fel egy a diákságot régóta foglalkoztató kérdést. Tanár Úr általában mettől meddig tartózkodik az iskola területén belül?
Nagyon nehéz kérdés… Általában változó. 6:00-6:15 között szoktam beérkezni és délután olyan 16:00-17:00-ig itt mocorgom az iskolában.
Mi volt Tanár Úr indíttatása, hogy Egyiptomba utazzon? Miért pont iskolánk volt híres tanárával, Zsódi Tanár Úrral tette mindezt?
Be kell vallanom mindkét kérdésre Zsódi tanár úr volt a kulcsszemély. Ő keresett meg ezzel az ötlettel konkrétan, hogy elmehetnénk Egyiptomba, mert ugye mi voltunk korábban diákokkal Boszniában, Szerbiában, Horvátországban. Zsódi tanár úr valószínűleg ebből nyert ihletet, hogy más kalandos helyre is elmehetnénk. Egyik nap felhívott, hogy mit szólnék hozzá, ami nekem történelem szakos tanárként nagyon tetszett, mert az ember tanít róla és mutogatja a fotókat, de élőben tapasztalni más dolog. És mellesleg Zsódi tanár úr ottléte teljes mértékben biztonságot adott számomra.
Volt-e olyan műemlék amit kisgyerek kora óta akart látni és most beteljesült álomként végre láthatta?
A piramisok! Tényleg ezt akartam leginkább látni, mivel tényleg Egyiptom szimbólumai. Örültem, hogy láttam, de nem ez adta a legnagyobb élményt, hanem 2 másik dolog. Az első egy Philae-szigeten való Ízisz templom volt, ahová úgy érkeztünk meg, hogy rajtunk kívül nem nem volt más turista. Teljes nyugalom volt, hatalmas templomromok vettek körül. Igazán az ókori Egyiptomot érezhettem magam körül! A másik Tutanhamon sírja volt, ahol az idegenvezető próbált minket lebeszélni, hogy megnézzük, mivel plusz belépődíjat kell érte fizetni, de Zsódi tanár úrral mi azért is megnéztük. A sír legkevésbé volt díszes, de érdekes érzés volt a történelmet közelről átélni.
Hogy látja, hol fog később kihatni ez az utazás a tanítási gyakorlatára?
Amit az ember saját maga látott, arról máshogy tud beszélni, mint amiről csak könyveket olvasott. Egy történelemtanárnak minden fontos történelmi helyet végig kéne látogatnia, sőt, hát a legprofibb az lenne, ha az órák is valamiféleképpen ehhez kapcsolódnának. Nyilván ez nem teljesen a realitásokat tükrözi. De mégis, ha van egy-két hely, amit személyesen látott, az hitelesebbé tudja tenni a tanítását. Másrészt rengeteg fotót készítettünk, amit jobb érzés bemutatni, mint innen-onnan könyvekből vagy internetről keresni. Azt gondolom ettől személyesebbé válik a tanítás.
Képünk illusztráció! (forrás: utazomajom.hu)
Milyen ott a mindennapi emberek hétköznapi élete?
Az ókori egyiptomi élet mellett a jelenlegi egyiptomi életbe is bekukkantást nyertem... Érdekes volt, én személy szerint ezt a részét kicsit kihagytam volna a túrának... Egyiptom nagyon szegény ország, az utcákon sok szemetet láttam, a közlekedés nagyon kaotikus, a házak sokasága pedig nincs befejezve. Minden turista által látogatott helyen rengeteg gépfegyveres katona állt; számukra ez jelenti a biztonságot. Számunkra pedig pont fordítva, ha nem látunk mindenhol katonákat. Az emberek kedvesek, de az látszik, hogy a turizmus egy fontos bevételi forrás számukra, tehát a turistáktól minél több pénzt próbálnak legombolni. Tehát ha egy turista leszáll a buszról egy műemlék közelében, tízen rohanják meg, hogy papiruszt, sálat, fejkendőt tudjanak számára eladni.
Tanár úr tud-e a gasztronómiáról beszélni, netán kóstolt-e valami egyiptomi ételt?
Biztosra akartunk menni, így elmentünk Zsódi tanár úrral egy utazási irodába, ahol ajánlották, hogy palackozott vizet igyunk, és minél gyakrabban mossunk kezet, és gyümölcsöt meghatározott mértékben fogyasszunk. Sok orvosággal szerelkeztünk fel, Zsódi tanár úr még helyben is vett párat. De a szállodában alapvetően európai ételeket ettünk, így olyan sok egyiptomi specialitásban nem volt részünk. Tehát olyan ételeket fogyasztottunk, minta egy magyarországi szállodában pihennénk. De egyszer elvittek minket egy fűszerboltba, ahol meg lehetett szagolni és kóstolni őket. A legextrémebb amit én kipróbáltam, az a szudáni mogyoró volt. A másik különleges élményem, amikor Alexandriai McDonaldsba Big Mac-et kértünk, ami teljesen egyezett a Magyarországon fogyasztottal.
Tanár úr mikor fog Egyiptomban Piarista Gimnáziumot nyitni?
Nagyon nehéz kérdés. Kicsit a ferencesek megelőztek minket, mivel a Szent Angéla Gimnáziumnak van már valami kapcsolata ott. Az énekkaraik szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Budapesten éppen vártuk a repülőt, amikor a ferences tartományfőnökkel találkoztunk. Ekkor kiderült, hogy ezt a kapcsolatot már korábban lecsapták a kezünkről. De lehet, hogy Iránban kéne, ahol Chikán tanárnő járt nem olyan régen, vagy Marokkóban, ahol Zsódi tanár úr pihent a nyár folyamán.
Csanády Vince, Konta Csanád
piarinsta sulisajtó
