A budapesti Piarista Gimnázium (SINCE 1717) blogja 2023. február 2. csütörtök

Nézőrekord és új Király: ilyen volt az idei Kondi Királyai

 

 A gázszünet előtti utolsó napon megrendezték a második iskolai fekvenyomó versenyt, a Kondi Királyait. A rendezvény a második óra utáni szünetben, a tesi terem előtti aulában lett lebonyolítva. A DÖK szervezte eseményen három tizenkettedikes diák és Bán Róbert tanár úr mérték össze erejüket. A Piarinsta stábjtagjai elvegyültek a zsibongó tömegben, megkérdezték a versenyzőket és utánajártak, vajon kinek szurkoltak a legtöbben; mi az a szűk nyomás és mit éreztek a versenyzők a pénteki nagyszünetben.



A meghosszabbított síszünet előtti utolsó tanítási napot bizonyára nem csak egy diákprogram különböztette meg a többitől. Voltak terítéken utolsó pillanatban megírandó fizika dolgozatok és irodalom-felelés is. A Piarista Gimnázium össz-diákságát azonban a Kondi Királyai verseny izgatta leginkább. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy maguk a szervezők is meglepődésüknek adtak hangot, a 10:00-kor összeverődő tömeg láttán. A harmadik emelet tesi terem előtti aulára néző teraszaihoz már aligha fért volna több alsós. A második emeleti aulában a fekvenyomó pad körül sűrűsödött a tömeg. A kör belsejébe haladva memoritert magoló diákokkal, fizikadolgozatról egyeztető alsósokkal, majd izgatottan, végül extatikusan szurkoló és tomboló felsősökkel találkoztunk.


Megtudtuk, hogy a diákok favoritjai Legeza Álmos (12.b) és Bán Róbert tanár úr voltak. Nem tudjuk, mi lehetett az alábbi, külső gyűrűből kihallott mondat vége: “Bán továbbjut be like…”, de kiesése után is elismeréssel nyilatkoztak róla a Kalazancius-szoborcsoport előtt: “80-at kinyomni se piskóta”. A tanár úr a verseny után meghajolt az ujjongó tömeg előtt, utólagosan a Piarinsta stábnak csak annyit mondott: “Így óráról és dolgozat-iratásról beesve nem is rossz. Tavaly is ennyi volt (80kg), elégedett vagyok.” A hangulat a tetőpontra hágott, amikor Legeza Álmos felcsapta a fülhallgatóját és Micsik Zsombor  Bán tanár urat kiejtő 90 kg-ot is szűk fogással, tricepszét dominánsabban használva tolta vissza mellkasáról. A semmiből előtörő, egyedi fogással operáló Micsik Zsombor (12.b) nyerte meg az eseményt 105 kg-mal, amely megegyezik az előző év győztes súlyával. Nem szalasztottuk el a győztest. Igyekeztünk frissiben megtudni, hogyan élte meg a diáksereg szurkolását.



Hatalmas hangzavar volt a győztes nyomásod előtt, te ebből mit érzékeltél?

Belső nyugalmamban elvoltam, rohadtul nem tudtam, hogy ilyen hangzavar volt, amíg a többiek nem mondták. Én szerintem egészen más világokban voltam azokban a pillanatokban.

Hogyan készültél fel a mai eseményre?

Nagyon komplikált volt. A legfőbb része az a tavalyi kondiba járás volt. Ezt terápiás jelleggel végeztem. A hétnek körülbelül 6 napján, reggelente. Ez volt az egyetlen, ami áthajtott a lengyelországi matekórákon. Azóta amúgy csak tesiórákon járok le ide (a kondiba). Ott természetesen nagyon komoly edzésterv alapján Álmossal (2. helyezett) időnket beosztva az iskolának az edzőtermében készültem fel rá igazából. Fő az önfegyelem.

Milyen érzés volt neked ez az egész esemény?

Az egész nap nagyon kaotikusan kezdődött. Ma írtunk egy elég nagy biosz témazárót, úgyhogy abban az állapotomban voltam, ahol eléggé a bioszra koncentráltam. Utána hirtelenjében át kellett hogy alakuljak valami súlyemelővé. Majd megérkeztünk a megmérettetés helyére és én nagyon nem számítottam ennyi emberre. Teljesen meg voltam lepődve. Végülis azt hittem, hogy vagy az Álmos vagy [Gidófalvy] Elemér (12.b) fogja elvinni a babérkoszorút, úgyhogy tök büszke voltam rá.

Milyennek láttad a hangulatot?

Rettenetesen nagy tömeg összegyűlt. Én azt hittem, hogy ez nem lesz ekkora dolog. Én úgy vagyok vele, hogy csak befekszünk, kinyomunk valamit. Nagyon jóleső érzés volt, hogy annyian odagyülekeztek és motiváltak minket.

Kérdéseim után a következővel búcsúzott el: „Na most megyek húzódzkodni, hogy kiegyensúlyozott izomzatom legyen."

 

 

Dudás Fülöp, piarinsta

Borka János, fotók 

Design: Unicial Program: Florka