Mikulás a Piarban?! - exkluzív interjú
2018. december 6-án, Szent Miklós ünnepén, ahogy máskor is, idén is ellátogatott a pesti piarba a Mikulás. Látogatásakor feltettünk neki néhány nem mindennapi kérdést is.
A törióra csak a szokásos ritmusban folyt. Tanár a táblára, diákok a füzetbe jegyzetelnek. Jön egy kérdés, rá a válasz. Aztán valami más. Hatalmas dörrenés, gondolom kopogtató szándékkal az ajtón. Üvöltő krampuszok rohannak be, jobban szétverik az órát, mint amit az osztálynak az elmúlt három évben összesen sikerült. Aztán megérkezik a Mikulás, rénszarvasai társaságában. Kis vers, bunyó, ajándék a cipellőkben. Majd gyorsan lelépnek, tengernyi dolguk volt még aznapra. Szerencsére a folyosón még sikerült pár percre elkapni, 10 kérdés, és már rohant is. Mikulás az iskolánkban?! - rendhagyó interjút adott a piarinstának Mikulás, vagy ahogy otthonában barátai szólítják, Joulupukki.
A legismertebb Miklós, itt az iskolában! Nagyon örülök a találkozásnak. Ha megengedi, kérdezhetnék párat a diákok nevében? A korkülönbség igaz egy picit nagy, de nem baj, hogy tegeződünk?
Természetesen kérdezhetsz, hohohohó. Tegeződjünk nyugodtan.
Még gondolom a reggeli csúcs előtt érkeztél. Hogy találtad meg az iskolát?
A csúcsforgalom rám nem volt hatással, mivel a levegőben érkeztem, rénszarvasaim hátán. A rénszarvasok rendkívül okos állatok, nem véletlenül ők húzzák a szánt. A fejükben beépített GPS van, amely a világ összes pontjára elnavigál. Így tudtak lerakni pontosan az iskola udvarán. Itt is parkolok a teraszon, láthatatlan szánnal.
Ha már helyben járunk, melyik piarban végeztél?
Eddig nem sokan kérdezték, de természetesen én is piarban végeztem. Igaz, már 1700 éve volt, de én is végeztem egykor, méghozzá Myra városában.
Van valami végzettséged? Esetleg lehet tudni valamit a fizetésedről? Tudod, sokakat érdekel, hogy miből veszed a sok ajándékot.
Természetesen van végzettségem, sok tévhittel ellentétben a Mikuláshoz illően teológus. Bevételeim, amikből fedezni tudom a sok ajándékot rénszarvasaim érdeme. Lelkes és gazdasági tehetséggel megáldott segítőim Finnországban, Lappföldön kőolajat bányásznak, és azt adják el.
Sok titok övezi életed jó nagy részét. Többek között azt is, hogy miként sikerült ezt a rengeteg ajándékot elkészíteni. Elárulnád, hogy hogyan telt a tegnapi napod?
Rengeteget készülődtünk krampuszaimmal. Elég feszített volt a tegnapi nap, egész évben erre készülünk.
Az év többi napján mivel töltöd az időd?
Csomagolunk, hohohó! Minden évben 7 milliárd ajándékot kell elkészítenünk a világ összes pontjára. Persze szakítanunk kell időt magunkra is, így az egész éves munka mellett jut idő szaunázgatásra, fürdőzésre, evésre, nassolgatásra, jó hosszú alvásra, na meg a kőolaj-kitermelésnél is én intézkedem.
A krampuszaiddal akad néha nézeteltérés? Milyen pedagógiai módszert alkalmazol nevelésüknél?
Ez egy hivatás, ami apáról fiúra száll. Szokták mondani, az az igazi piarista, akinek már az apja is piarista volt. Ezt alkalmazzuk itt is. Igyekszem nekik változatos munkákat adni, például szaloncukor-csomagolás, mandarin-hámozás, meg persze a nagy bevásárlás, hiszen nem pottyan minden az ölünkbe… Vagy csak simán gyakorolgatják a szán vezetését. Összességben meg vagyok velük elégedve!
Sok béna utánzatoddal lehet találkozni például a kirakatokban, boltokban kitömve. Nagyon örülünk, hogy hozzánk az igazi Mikulás jött el! Mit gondolsz róluk?
Igazából azt kell mondanom, örülök neki. Jól esik, amikor az embert utánozzák, hiszen ezzel azt fejezik ki, hogy van náluk egy jobb, akit érdemes utánozni. Ha azt mondják, hogy ők az igazi Mikulás, és a többieknek ne higgyenek az nem a legjobb, mivel a Mikulás én vagyok. Mindenkinek vannak becenevei, én speciel a Télapózást sem viseltem annyira nehezen a kommunizmus alatt.
Így az interjú vége felé lehet egy viszonylag indiszkrét kérdésem? Minden évben nagyjából 50 millió kisgyerek ül az öledbe. Hogy viszonyulsz ehhez?
Hohohohó! A mai világban ez egy elég nehéz kérdés. Szerencsére támadó jellegű felszólítás még nem érkezett. Reméljük, hogy ez a mai társadalom nem fogja rossz szemmel nézni, hogy én csak jót akarok mindenkinek. Szerintem ez hozzátartozik az ajándékozáshoz, hogy fizikai kontaktust létesítek a megajándékozottakkal. Fontos része az ajándékozásnak, szeretetnyelvként megjelenhet a testi érintés egyik fajtája. Azt gondolom, hogy ez nem túl durva.
Végül egy utolsó kérdés. Mik voltak a benyomásaid a piarista diákokról? Jövőre is eljössz?
Csupa jó gyerekkel találkoztam, úgy érzem magam, mint a Mikulás-mennyországban. Jövünk jövőre is!
Köszönöm a válaszokat, nem is tartalak fel tovább!
Az interjú végén még gyorsan odasúgta, hogy a jövő évi újítás az lesz, hogy az egész világon mindenki a Piarista Ajándékboltból fog ajándékot kapni. Hogy ez hogyan is lesz, meglátjuk egy év múlva!
Ezután amennyire figyelemmel tudtam követni Mikulást és segítőit, felszaladtak az udvarra, majd el is tűntek. A sok kerozincsík között akárhogy kémleltem az eget, sehogy sem láttam a szán nyomát… Reméljük jövőre is eljössz hozzánk, Mikulás!
szöveg: Forián-Szabó Miklós
fotó: Berky Bence, Márkus Roland
© piarinsta
