A budapesti Piarista Gimnázium (SINCE 1717) blogja 2019. május 24. péntek

A lengyel lányok is szépek!

Az idei tanévben első alkalommal vettük fel a kapcsolatot Varsó egyik legjobb leánygimnáziumával, az ottani Patronával; szeptemberi ittlétük után mi töltöttünk náluk most négy napot.

Ottlétünk elsősorban Kopernikusz munkásságára és Varsó II. világháborús hányattatott történetére épült. A csillagász személyével szülővárosában, Toruńban és a közeli obszervatóriumban ismerkedtünk meg, de a fővárosban is szobrok, tudományos centrum viselte az ő nevét. A varsói gettólázadás és varsói felkelés idején a nővérek iskolája erődként is szolgált, a borzasztó körülményeket mégis a város Terror Házához hasonló múzeumában értettük igazán meg; mély nyomot hagyott bennünk.

Nyelvi tekintetben mindenki tudott meríteni, hiszen a lányok és általában a varsóiak furcsa kiejtésüktől eltekintve igen jól beszéltek angolul, hiszen első osztálytól kezdve tanulják első idegen nyelvként.

Az iskola tandíjas, ezért a lányok rendkívül igyekvők, más területeken is jeleskednek, egyszóval olyan gimnázium életébe láthattunk bele, ahol barátságos környezetben a lányok és a tanárok egymást motiválják. Ez nem csak rajtuk, hanem az egész lengyel mentalitáson meglátszott, hogy összeszedettek voltak, szerettek pörögni, így sok lehetőségünk akadt játékra, beszélgetésre, ismerkedésre.

A cserekapcsolat idején a családoknál laktunk, akik örömmel fogadtak bennünket, ezáltal kínos vacsorai csöndek se nagyon adódtak. Mindkét ország közép-kelet-európai, így már a földrajzi elhelyezkedésből is következik, hogy a politikától kezdve a történelmen keresztül a népszokásokig minden szóba került. Szoros és mélyről jövő érzelmi és kulturális összeköttetésünket lengyel barátaink is hasonlóan érezték, ezzel felemelő volt szembesülni például a nekünk adott kitűzőkben, a “Lengyel, magyar, két jó barát - Polak, Węgier, dwa bratanki” feliratokban, és még számos múzeumban hivatkoztak erre, ami, valljuk be, hogy a magyar és még az ehhez hozzáadott piarista öntudatunknak kifejezetten jól esett.

Az egyetlen, de feletébb aljas problémánk az időjárás volt. A májusi hihetetlen mennyiségű csapadéknak a növények minden bizonnyal nagyon örültek, mi a sok kültéri városnézés alatt szívesebben néztük volna a kék eget a mosolygó napocskával.

Vasárnap hajnalban ért vissza a gépünk Budapestre, s újra magyar földet taposva indultunk sokfelé, habár egy program közös volt: pihenés helyett a jövő hétre készülni. Köszönjük a lehetőséget a lengyeleknek, tanárainknak, szülőknek!

Szöveg: Dudás Márk, Forián-Szabó Miklós (piarinsta)
Kép: Benedek Zsombor 11.a

Címkék: Beszámoló

Design: Unicial Program: Florka